“Valami �rthetetlen kapcsolat van a bar�ts�g �s a csillag k�z�tt.
Mi�rt csillag a bar�t?
�s mi�rt bar�t a csillag?
Mert olyan t�vol van, �s m�gis bennem �l?
Mert az eny�m, �s m�gis el�rhetetlen?
Mert az a t�r, ahol tal�lkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem k�v�n t�lem �s �n sem k�v�nok t�le semmit?
Csak azt, hogy legyen, �s �gy, ahogy van; �s � van, �s �n vagyok, ez kett�nknek t�k�letesen el�g?
Nem lehet r� v�laszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, bar�tom ir�nt mindig azt fogom �rezni, hogy csillag,
a vil�gegyetemnek r�m ragyog�sa.” (Hamvas B�la)